Előfordul, hogy a vállalkozás az általa az ügyfele számára vállalt tevékenység elvégzésével más vállalkozót bíz meg. Ez a megbízott vállalkozó aztán az elvégzett munka után a megbízó vállalkozónak (azaz neked) számláz a köztetek megkötött alvállalkozói szerződés szerint – az ilyen, megbízott vállalkozó által kiszámlázott összeget tekintjük alvállalkozói díjnak. A megbízó pedig a vállalt tevékenység alvállalkozó általi elvégzése után szerződés szerint számláz az ügyfelének. 

Ez a megoldás különösen gyakori pl. a...

A 2004. évi XXXIV. (Kkvtv.) törvény szerinti megfogalmazás (19.§ 6.) alapján

"olyan

- többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott befektetési alap,

amelynek célja vállalkozások részére történő kölcsöntőke nyújtása."

A kölcsöntőke elnevezés igaz, de ne tévesszen meg senkit: mind az állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, mind a befektetési alap a befektetett tőkéért cserébe...

Mindazon költségeket, amelyek a vállalkozás indításával és működtetésével összefüggésben adminisztratív szinten felmerülnek.

Példálózó jelleggel ilyen kiadások lehetnek:

• különböző szoftverek használati díjai (pl. számlázó, hírlevélküldő, képszerkesztő stb. szoftverek)
• ügyviteli rendszerek (vállalatirányítási rendszer, CRM-rendszer, stb.) használati díjai
• elektronikus fizetési módok (azonnali bankkártyás fizetés, VPOS-terminál stb.) biztosításához kapcsolódó, nem forgalomtól függő díjak (pl. egyszeri bevezetési díj) 
• virtuális asszisztens díja
• postaköltség (még az online korban...

A beruházás
- általában nagy értékű (néhány kivételtől eltekintve),
- a vállalkozás fejlesztését szolgáló,
- a beüzemelésük után a vállalkozást egy éven túl szolgáló
eszközök megvásárlása, létrehozása.

Az erre fordított összeg a beruházási költség.

A beruházás első kritériuma esetleges, de a legtöbb vállalkozó számára a beruházáshoz valamilyen nagy érték kapcsolódik. Könyvelési szempontból azonban a dolog így néz ki: 

1. lépés: beruházás - ekkor vásároljuk meg, vagy építjük fel az adott eszközt (vagyontárgyat). Ez lehet egy telek, egy...

A bevétel (vagy árbevétel) az az összeg, amelyet a vevőidnek kiszámláztál (számvitelileg) és be is folyt a vállalkozásod bankszámlájára, kasszájába (pénzügyileg).

Jól látszik a számviteli (könyvelési) és a pénzügyi szemlélet közötti különbség. A számvitel adózási szempontú megközelítést alkalmaz. Mivel az ÁFA törvény szerint a számla kiállításának pillanatában ÁFA-kötelezettség keletkezik (kivéve az alanyi és tárgyi adómentes és a 0%-os adókulccsal kiállított számlákat), így minden számlán szereplő tételt a számvitelnek kötelessége...

A vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa lízingelt gépjárművek fenntartásához szükséges kiadások, jellemzően

• az üzemanyag,
• különböző adalékok, szélvédőmosó stb.
• egyéb szükséges eszközök, szolgáltatások (pl. kárpittisztítás)

gyűjtőneve.

Az üzemben tartás költségeit mindig az viseli, aki a gépjármű forgalmi engedélyében üzemeltetőként van feltüntetve. (Ezért lehetséges, hogy bár a lízingelt autó még a lízingbe adó vállalat tulajdonában van, mégis a lízingbe vevő az üzemben tartó.) 

A gépkocsiflotta összetételétől, használati céljától és...

Ahhoz, hogy a vállalkozás értékesíthesse a termékeit, és biztonsággal juttathassa el azokat a megrendelőihez, csomagolnia kell a termékeket. Ehhez különféle anyagokra van szüksége:

• csomagolóanyagokra,
• segédanyagokra,
• kitöltő anyagokra stb.

A csomagolási költség ezek beszerzésének, előállításának összessége.

A csomagolási költségekhez a nagyobb cégek hozzászámolják a csomagolásra fordított munkaidő költségét is. Ezzel ugyanis a csomagolásnak mint tevékenységnek a teljes költsége jól kimutatható. Kisebb vállalkozásoknál azonban, ahol egy-egy ember még többféle feladatkört ellát, és nehézkes mérni,...

A csőd olyan jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes eleget tenni a pénzügyi kötelességeinek.

A csődeljárást részletesen szabályozza az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról. 

A csőd lehet

• önkéntes (azaz a vállalkozás felelős vezetője a tartós fizetésképtelenséget látva maga is kérheti vállalkozása ellen a csődeljárást) - ezt nevezik csődvédelemnek is, vagy
• nem önkéntes, ha a hitelezők kezdeményezik a felszámolási eljárás indítását.

A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását. A...

Bizonyos vállalkozási tevékenységek valamilyen hatósági engedély meglétéhez (pl. tűzvédelmi hatósági, NÉBIH-engedély stb.) vannak kötve. Ezen engedélyek nélkül a tevékenységet tilos gyakorolni, az engedélyek megszerzése pedig meghatározott összegbe kerül, amivel a tervezés és a költségek nyomon követése során kalkulálni kell.

Arról, hogy mely tevékenységek engedélykötelesek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Információs Rendszeréből lehet tájékozódni - ez a KAVIR, korábbi nevén eTUS. 

Ismerkedj meg az ide vonatkozó tudásanyagainkkal is:

• CASHFLOW-TERVEZŐ ESZKÖZ MAGYARÁZATOKKAL 

A vállalkozás érintettjei mindazok, akik valamilyen módon kapcsolódnak a vállalkozás működéséhez. 

A vállalkozás tevékenységének vannak a vállalkozáson belüli (belső), illetve vállalkozáson kívüli (külső) érintettjei.

Belső érintett

• a tulajdonos,
• a menedzser
• és a munkavállaló.

A belső érintettek működését, egymáshoz való viszonyát egy sor belső dokumentáció határozza meg: 

• stratégiai terv
• taktikai terv, ezen belül üzleti terv
• operatív tervek 
• belső vállalkozási hierarchia
• munkafolyamatok, munkautasítások (és a bennük meghatározott döntési jogkörök, felhatalmazások, a folyamatok lépéseinek...